Most olyan állapotba kerültem ismét, ami mostanában sűrűn előfordul. Ez azt jelenti, hogy több alkalommal is ezzel szúrtam el ismeretségeket, mert a hullámzásaim kicsúcsosodását épp az aktuális jelölt nyakába zúdítottam.
Sokáig azt hittem, semmi gond, vannak mélypontok, miért is takargatnám ezt, hisz ez is hozzám tartozik, ilyen vagyok. Rá kellett jönnöm, hogy nem, ez nem én vagyok ilyenkor. Ezek csak a múltam zárványai, amelyek időről időre, kontrollálatlanul előtörnek belőlem és a következő áldozatát keresi. Igen, rendszerint sikerült is, sok-sok embert elveszítve ezzel. De meg is értem, kinek van szüksége akár barátként is olyanra, aki ennyire nem tudja magát visszafogni, hogy amikor nem önmaga, akkor inkább szívódjon fel.
A héten 6 napon is este 10-ig kell dolgoznom, aminek annyira nem örülök. Azt hittem, lehet ez kell nekem, hogy ne érezzem magam annyira egyedül. Majd mekkora buli lesz újra visszazökkenni az éjszakázásba, akkor biztos jobban is fogom érezni magam. Már érzem az előszelét annak, hogy ezzel nem sokat segítettem magamnak, inkább csak egy kis rózsaszín lapátnyi homokot lőttem a saját arcomba. Még jó, hogy a homok immunerősítő. Jobb esetben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése