Kezdtem reggel 8-kor, szakadó esőben a postán, megjött tértivevényesen az önkormányzati igazolásom, ami miatt már nagyon izgultam, hogy mi lesz vele. De tök jó, azért már nem kell aggódni.
Onnan tipli az online időpontot foglalt vii. kerületi okmányirodába, ahol 20-25 (!) perc alatt végeztem ezekkel: új jelszó igénylése ügyfélkapuhoz, ügyfélkapu email cím megváltoztatása, útlevél fotó készítése, útlevél igénylés 10 évre és illeték fizetés. Persze kétszer is kaptam új sorszámot, kb 5 ügyintézőnél is jártam, de nagyon klappolt az egész. Mázlista voltam, hogy ilyen gyorsan túlestem mindenen.
A szuperüberség után már nem is szakadt annyira az eső, így felpattantam a villamosra és tipli a Millenárisra a Nyelvparádéra. Olyan tuti volt! Habár nem tudtam sokáig maradni, mert nővérem hívott, hogy benn van a városban, fussunk már össze délben az Astorián. Okééé...
Szóval a nyelvparádén sikerült döntést hoznom. Nem siettetem ezt a nyelvvizsga dolgot. Biztos alapokon nyugvó nyelvtudással fogok menni nyelvvizsgázni, nem holmi kapkodva összedobott fránya valamivel. Hát már 24 éves vagyok, én nem lehetek felkészületlen, ugyebár. Körvonalazódott a dolog, hogy a BME B2 nyelvvizsgára van szükségem, illetve egy jó nyelvtanárra. Nem a papír fog érdekelni, hanem a valódi tudás. Sőt az, hogy jó munkát találjak az addig még meg nem szerzett diplomám ellenére. Mert miért ne. Megfontolt akarok lenni, és nem az égő házban rekedt állat.
És mit szereztem? Hát ezt. Meg ezt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése